Kezdődő szürkehályog egy idősödő pár esetén

8 meghökkentő tévhit a kezdődő szürkehályogról. Tényekkel cáfoljuk!

A szürkehályog vagy katarakta, mint gyakori szembetegség, számos félreértés és tévhit kialakulásához vezetett. Bár a betegség sokak életét érinti, a pontos ismeretek hiánya gyakran felesleges aggodalmat kelt az emberekben. Nézzük meg együtt, melyek a leggyakoribb tévhitek a kezdődő szürkehályoggal kapcsolatban, és mi az igazság mögöttük!

1. tévhit: „A szürkehályog egy hártya, ami befedi a szemet.”

Ez az egyik leggyakoribb félreértés, mivel régebben a hályog szó alatt hártyát is értettek. Valójában a szürkehályog nem egy hártya, hanem a szem természetes lencséjének elhomályosodása. Ez a lencse a szivárványhártya (szem színes része) és a szembogár (a szem fekete, kerek nyílása) mögött található és a fény összegyűjtését szolgálja. A szürkehályog során a szemlencse fokozatosan egyre kevesebb fény bejutását teszi lehetővé az ideghártyára, ami látás érzékelésének a helye. Tehát a szürkehályog a fény kizárásával rontja a látást, de nem úgy, mintha a szemet betakarnánk valamilyen hártyával. Előrehaladott esetekben a fekete szembogár fehérré válik, ilyenkor szabad szemmel is látható az érett szürkehályog.

2. tévhit: „A kezdődő szürkehályog a látásromláson kívül más tünetet nem okoz.”

Bár kezdődő szürkehályog esetén is a látásromlás a legszembetűnőbb tünet, de nem ez az egyetlen. Kezdődő szürkehályog esetén a színek fakulnak, tompábbak lesznek, a egyre kevésbé lesz kontrasztos a látás és fényérzékenység is kialakulhat vagy fokozódhat az. Gyengébb fényviszonyok mellett nehezebbé válik az olvasás, éjszakai vezetéskor a szembejövő autók fénye körül zavaró fényszóródások jelenhetnek meg és akár kettőslátás is előfordulhat, melynek jellemzője, hogy akkor is fennáll, ha az egyik szemet becsukjuk. Ezenkívül nem ritka az sem, hogy az első tünete a kezdődő szürkehályognak a szemüveg dioptriájának változása. Ezek a tünetek külön-külön vagy együtt is megjelenhetnek.

3. tévhit: „A szürkehályog csak az idősebbeket érinti.”

Habár az igaz, hogy az életkor előrehaladtával növekszik a szürkehályog kialakulásának esélye, de a kórkép nem kizárólag az időseket érinti. Általában 40-45 éves kor körül kezd kialakulni, de ilyenkor sok esetben még semmilyen tünetet nem okoz, csak 1-2 évtized múlva. Ezenkívül gyermekeknél, sőt újszülötteknél is előfordulhat szürkehályog. Másrészt sérülések, gyógyszerek mellékhatásai, műtétek vagy más betegségek is okozhatnak kataraktát.

4. tévhit: „A kezdődő szürkehályog kialakulását meg lehet akadályozni.”

Bár bizonyos életmódbeli változtatások, például az UV-védelem, egészséges étrend és a dohányzás elkerülése csökkentheti a szürkehályog előrehaladási ütemét, de annak kialakulása nem előzhető meg. A szemlencse elhomályosodása az öregedés természetes velejárója. Ha már kialakult a szürkehályog, célszerű napszemüveget, kalapot hordani, ezzel csökkentve a szem UV-terhelését, mellyel valamelyest lassítható a folyamat és kitolható a műtét időpontja.  

5. tévhit: „A kezdődő szürkehályog ellen létezik gyógyszeres kezelés.”

Jelenleg nincs olyan gyógyszer vagy szemcsepp, amely meggyógyítaná a kezdődő szürkehályogot vagy amellyel megállítható lenne annak előrehaladása. A betegség egyedüli ismert kezelése a műtét, amelynek során az elhomályosodott szemlencsét eltávolítják és helyére mesterséges lencsét ültetnek be. A műtéttől való félelmet kihasználva rengeteg csaló próbál valamilyen cseppet, tablettát vagy lámpázást ajánlani a betegségre. Bizonytalanság esetén érdemes független és hiteles forrásokból is tájékozódni.

6. tévhit: „Szemüveggel javítható a kezdődő szürkehályog.”

Szürkehályog esetén a szem dioptriája gyakran változhat, így az valóban igaz, hogy amikor kezdődő szürkehályogot állapítunk meg, akkor lehet, hogy a szemüvegen is változtatni kell. Habár a már kialakult betegséget nem javítja a szemüveg, az általa okozott látásromlás egy ideig – főleg ha a folyamat elején tartunk – teljesen vagy részben még javítható szemüveggel. Azonban fontos tudni azt is, hogy ilyen esetekben a szemüveg dioptriája akár pár hónap alatt is változhat, mely ismét új szemüveg készítését igényli.

7. tévhit: „A szürkehályog lassan fejlődik, nem kell sietni a szemorvoshoz.”

Bár a kezdődő szürkehályog legtöbbször évek alatt jut előrehaladottabb szintre, több ok miatt sem érdemes halogatni a szakorvosi vizsgálatot. A betegség fenállásának ismerete életmódbeli változást eredményezhet, mellyel valamelyest lassítható a folyamat. A szürkehályog bizonyos típusaiban a szemlencse elhomályosodása a széli részeken sokkal gyorsabban zajlik, így a tünetek változása is más ütemű a folyamat elején és a már előrehaladott esetekben. Ennek az a következménye, hogy a látás hosszasan relatív jó, azonban amikor a központi rész is érintetté válik, akkor gyorsan, akár pár hónap alatt is lényeges látásromlás alakulhat ki.

Ezenkívül a szürkehályog ronthatja egyes meglévő szembetegségek állapotát is és más szemészeti szövődményt is okozhatnak. Ezért fontos, hogy a diagnózis időben történjen, a követés megfelelő ütemben zajlódjon és a jól időzített kezeléssel elkerüljük a súlyos látásromlást. Előrehaladott szürkehályog esetén a műtéti szövődmények kockázata magasabb és az ellátás kórházi bentfekvést igényelhet.

8. tévhit: „Ha egyszer eltávolítják a szürkehályogot, az nem térhet vissza.”

Igaz is, meg nem is. Bár a szürkehályog maga nem térhet vissza, de egy sejtszaporulat vagy hegesedés kialakulhat a műtét helyén, mely hasonlóan látásromlást és egyéb látási panaszokat okozhat. A lencseműtét során a szemlencse vékony hártyáját megtartjuk és abba ültetjük bele a műlencsét. Ezen a vékony hártyán maradnak olyan sejtek is, amelyek akár pár hónap, de általában 2 év után elkezdenek szaporodni és a fény egyenletes bejutását akadályozzák. Ezt a folyamatot másodlagos szürkehályognak vagy utóhályognak nevezzük, ami a lencsetok hegesesédese okozta elhomályosodást jelenti. Lézeres beavatkozással gyorsan és fájdalommentesen kezelhető már a diagnózis felállításának napján is.

A szürkehályoggal kapcsolatos félreértések sokszor felesleges félelmeket és késlekedést okoznak, azonban pontos információk tudatában ezek könnyen eloszlanak. Amennyiben bármilyen gyanú merül fel kezdődő szürkehályogra, érdemes mielőbb szemorvoshoz fordulni.

Ezek is érdekelhetnek: