Általános szemvizsgálat

Az általános szemvizsgálat során egy sor olyan vizsgálatot végzünk, melynek célja a látás komplex funkciójának és a szem egészségi állapotának felmérése. Jóval több tesztet foglal magába, mint az optikákban alkalmazott látásvizsgálat, mely csak a tábla olvasását jelenti.

A folyamatot azzal kezdjük, hogy feljegyezzük a beteg panaszait és kórtörténetét, megmérjük a szem dioptriáját és megnézzük a látóélességet. Ezt követően réslámpás vizsgálatot végzünk, mely során mikroszkóp alatti célzott fénysugarak irányítunk a szem felé és direkt módon vagy különböző kézi, nagyító lencsékkel megvizsgáljuk a szem minden egyes szövetét. Az eredmények alapján felállítjuk a diagnózist, véleményt alkotunk a szem állapotáról és szükség esetén kezelési tervet javaslunk.

Miért fontos szemvizsgálatot végezni?

A rendszeres és alapos szemészeti vizsgálat azért fontos, mert sok szembetegség csak előrehaladott állapotban okoz panaszt és hosszasan tünetmentes tud maradni.

Az időben elvégzett vizsgálatnak köszönhetően diagnózisra kerülhetnek olyan, az elején tünetmentes szemészeti kórképek is, mely kezeletlenül visszafordíthatatlan látáskárosodást vagy akár vakságot okozhatnak. Másrészt egyes szisztémás betegségek szemészeti megnyilvánulásainak köszönhetően fény derülhet az alapbetegség (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy betegség, immunológiai kórképek, agyi rendellenességek és különböző daganatok).

Meglévő szemészeti kórkép esetén gyakran a kiterjesztett, teljeskörű szemészeti vizsgálatot végezzük, kivéve ha egyszerű szemfelszíni fertőzésről vagy hasonló elváltozásról van szó.

Milyen esetekben indokolt általános szemvizsgálatot végezni?

1. Tünetek megjelenésekor végzett szemvizsgálat

Általános szemvizsgálat szükséges minden olyan esetben, amikor valamilyen látási panaszt vagy látásromlást észlelünk vagy amikor a szemünkön és/vagy szemhéjon, szemkörüli részen elváltozást veszünk észre.

---

A nem teljes fenti listából látható, hogy a szemészeti tünetek nagyon széles skálája ismert, a minél gyorsabb és pontosabb diagnózis felállítása végett a szemésznek ugyanakkor nagy segítséget jelent azok minél részletesebb ismerete.

Erre figyeljen, ha részletezni szeretné szemészeti tüneteit

• Mikor jelentek meg a panaszok • Egyik szemet vagy mindkettőt érinti • Távolra, közelre vagy minden esetben panaszos • Szemüvegben, anélkül vagy minden esetben panaszos • Váladékozás esetén annak színe, állaga, újratermelődési üteme • Fényjelenségek esetén annak formája, helye • Foltlátás esetén elmozdul vagy sem, középen vagy oldalt van • Kancsalság esetén állandó vagy sem, megjelenési ideje • Színlátás változás egy vagy kétszemes, milyen színre

2. Szűrővizsgálat során végzett szemvizsgálat

Panaszmentesség és egészséges szem esetében is javasolt az időszakos szemvizsgálat elvégzése, mivel bizonyos betegségek sokáig tünetmentesek tudnak maradni. Ha van rá lehetőségünk, a szűrővizsgálat során is kérjünk pupillatágítást, ugyanis így jóval alaposabb vizsgálatra lesz lehetőség.

Szűrővizsgálatnak minősülhet a munkaalkalmassági vagy járművezetői orvosi alkalmassági vizsgálat keretén belül elvégzett szemészeti vizsgálat is. Ilyenkor az általános szemvizsgálaton kívül egyéb kiegészítő vizsgálatokat (látótér vizsgálat, színlátás vizsgálat) is el kell végeznünk még egészséges szem esetén is. A háziorvosnál végzett látóélesség vizsgálat habár hasznos, távolról sem garantálja a szemészeti betegség hiányát.

A szűrővizsgálat gyakorisága az életkor mellett attól is függ, hogy szemészetileg egészséges vagy veszélyeztetett esetről van szó.

Szemészeti szűrővizsgálat javasolt gyakorisága
Egészségeseknél
• 0 és 6 év között 2 évente, az első 6 hónaposan • 6 és 18 év között évente • 18 és 64 év között 2 évente • 65 év felett évente
Veszélyeztetett esetekben
Legalább évente vagy hamarabb, a kezelőorvos javaslata szerint

A veszélyeztetett csoportba tartoznak az alábbi felnőttek:

• Személyes vagy családi kórtörténetben előfordult olyan szemészeti betegség, mely öröklődő vagy genetikai hajlamot mutat.
• Szisztémás egészségügyi állapotok, amelyeknek ismertek szemészeti megjelenései.
• Funkcionális látás csak az egyik szemen.
• Kontaktlencse viselés.
• Szemműtét vagy korábbi szemsérülés.
• Magas vagy progresszív fénytörési hiba.
• Olyan foglalkozások, amelyek nagy vizuális igénybevételt igényelnek, vagy amelyek nagymértékben veszélyeztethetik a szemet.
• Szemészeti mellékhatásokkal járó vényköteles vagy vény nélkül kapható gyógyszerek szedése.

3. Bizonyos általános betegségek esetén végzett szemvizsgálat

A szisztémás betegségeknek gyakran van szemészeti megnyilvánulási is vagy a betegség előrehaladtával a szemet is érintheti. Ilyenkor szemészeti tünetek hiányában is indokolt bizonyos időközönként szemvizsgálatot végezni. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a leggyakoribb szemészeti megnyilvánulással járó betegségcsoportokat, mellette feltüntetve egy, a csoportra jellemző kórképet.

Általános betegség csoportok, melyek szemészeti eltérést is okozhatnak
Betegség csoportok	kórkép példa
Autoimmun betegségek	Sjögren-szindróma
Daganatos betegségek	emlődaganat
Fertőző betegségek	szifilisz
Hematológiai betegségek	limfóma
Keringési betegségek	magasvérnyomás-betegség
Központi idegrendszeri betegségek	szklerózis multiplex
Metabolikus betegségek	cukorbetegség
Endokrinológiai betegségek	pajzsmirigy betegség
Veleszületett rendellenességek	Marfan-szindróma

Mi az általános szemvizsgálat menete?

Panaszok, tünetek és kórtörténet rögzítése

Első lépésben a beteg panaszainak és tüneteinek a rögzítése történik, mely minél pontosabb, annál nagyobb segítséget jelent az orvosnak a célzott vizsgálatok elvégzéséhez. A kórtörténet pontos dokumentálása különösen fontos a több betegséggel rendelkező, műtéteken átesett betegeknél.

A szem fénytörésének meghatározása

A műszeres mérések közül az első, melyet általában asszisztens vagy optometrista végez, a refrakto-keratometria, mely a szem fénytörésének (dioptriájának) számítógépes meghatározását jelenti. A kapott érték nem abszolút pontos, de ennek gyakorlatban legtöbbször nincs jelentősége.

Esetenként azonban a bizonytalan mérések vagy az ún. rejtett dioptriák feltárása érdekében a pontosabb értékek meghatározása végett átmeneti bénításos pupillatágítást alkalmazunk, melynek hatása egy vagy akár több napig is tarthat. A kapott értékek kiindulási alapot jelentenek a látásélesség vizsgálata során, szükség esetén ilyenkor szemüveggel is megnézzük milyen a látás.

Látásélesség vizsgálat

A látásélesség vizsgálata (helyesebben látóélesség-vizsgálat) az általános szemvizsgálat elengedhetetlen része, melynek során a szem azon képességét mérjük meg, hogy adott távolságban a tárgyak formáit és részleteit mennyire tudja megkülönböztetni. A látásban bekövetkező változások pontos felmérése érdekében a látásélesség vizsgálatot standardizált körülmények között mérjük.

A kapott eredményt kifejezhetjük decimálisan 0,1-től 1,0-ig terjedő skálán, vagy hányados formájában 5/50-től 5/5-ig, mindkét esetben az utóbbi szám jelenti a teljes látóélességet.

A látás komplex folyamatának egyszerű, de gyors felmérését teszi lehetővé a látásélesség vizsgálat, mely sok betegségben elsőként romlik és okoz tüneteket. Azonban vannak olyan kórképek is, ahol a látóélesség hosszú ideig teljes marad és a látás egyéb jellemzői változnak, melyeket más, összetettebb vizsgálatokkal tudunk felmérni.

Réslámpás vizsgálat

Jelenleg a standard általános szemvizsgálat a réslámpának nevezett berendezésnél történik, amely egy mozgatható fényforrásból és egy binokuláris mikroszkópból áll, melynek segítségével a szem legtöbb része alaposan megvizsgálható.

A vizsgálat során a beteg ülve a fejét a támlába helyezve kezdéskor előre tekint, az orvos a fénynyaláb szembe vetítésével pedig megtekinti azt minden irányból. Az orvos a szem belső részeinek vizsgálatához (üvegtest, retina) speciális kiegészítő lencséket kell használnia, hogy a fényt a kívánt területre összpontosítsa, illetve kérheti a pácienst, hogy különböző irányokba nézzen.

A szem mélyebb részei, mint szemlencse, az üvegtest vagy az ideghártya csupán kis részen láthatóak az általános szemvizsgálat során, emiatt gyakran pupillatágító cseppeket kell adnunk, melynek köszönhetően a szembogár (pupilla) megtágul és ezáltal jóval részletesebb és pontosabb vizsgálatot tudunk végezni. Szűk pupilla mellett még a látható részeken is kevésbé pontosan különböztethetőek meg egyes elváltozások.

Szemnyomás mérése

A szemnyomásmérés a szem belső nyomásának meghatározását jelenti, ami a szemgolyóban lévő folyadék, az úgynevezett csarnokvíz nyomását méri. Ez a vizsgálat fontos a glaukóma (zöldhályog) korai felismerésében, ugyanis ilyenkor legtöbbször megemelkedik a normális esetben 10-21 Hgmm közötti szemnyomás.

A szemnyomásmérés legpontosabb módja az applanációs tonometria, mely a mérést úgy végzi, hogy megnézi, mennyi erő szükséges a szaruhártya egy kis részének ellaposításához. A vizsgálat előtt a szaruhártya érzékenységének átmeneti csökkentése érdekében a szem felszínére érzéstelenítő oldatot csepegtetünk. A szemnyomásmérés során a beteg a réslámpánál ül, állát és homlokát egy támasztékra helyezi, hogy a fej stabil maradjon és pár másodpercig nagyra nyitott szemmel mozdulatlanul előre tekint. A készülék a szemnyomását azáltal méri meg, hogy megnézi, mennyi erő szükséges a szaruhártya egy kis részének ellaposításához.

Érzéstelenítő cseppek nélkül történő mérésre közel ugyanolyan megbízható az ún. rebound tonometria.A mérés során a készülékből egy apró szonda nagyon rövid időre megérinti a szaruhártya felszínét, ahonnan gyorsan visszapattan és ennek sebessége alapján határozza meg a szemnyomást.

A többi érintésmentes készülékkel (non-kontakt tonometria) történő mérés kevésbé megbízható, általában optikák használják elsődleges szűrésre.

A szemnyomás rendszeres mérése különösen fontos a glaukóma szűrése szempontjából, mivel a betegség gyakran tünetmentes a korai stádiumban és a látásromlás csak akkor válik észrevehetővé, amikor már súlyos károsodás történt.

A szemnyomásmérés egy egyszerű, gyors és fájdalommentes vizsgálat, amely alapvető szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében.

Milyen szemészeti betegségek derülhetnek ki a vizsgálat során?

A pupillatágítás nélküli szemfenékvizsgálat a szemvizsgálat kötelező részét képezi. Ilyenkor a szemfenék központi részének durva eltéréseit tudjuk kiszűrni, betegség gyanúja esetén azonban pupillatágítást kell végeznünk, hogy minden részét és alaposan megvizsgálhassuk.

A pupillatágításban történő szemfenékvizsgálat a teljeskörű szemészeti vizsgálat része. A szemfenéki betegségek korai szűrésére ilyenkor ezt OCT vizsgálattal egészítjük ki, mely a szövetek sejtréteg szintű elemzését teszi lehetővé. Általánosságban amikor szemfenék vizsgálatról beszélünk, az pupillatágításban történő szemfenék vizsgálatot jelent.

Hogyan készüljön az általános szemvizsgálatra?

A szemészeti vizsgálat nem igényel komoly előkészületet, de a folyamat gördülékeny lezajlása és kérdéseinek megválaszolása érdekében érdemes átfutni az alábbi pontokat, mielőtt a rendelőbe érkezik.

Mire figyeljen és mit hozzon magával?

1. Személyes iratok: személyigazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya (utóbbi csak a kedvezményes gyógyszerfelírás miatt javasolt, az ellátáshoz nem szükséges)

2. Gyógyszerek listája: Ha rendszeresen szed gyógyszert, hozza magával az erről készült listát, melyet, ha szükséges, elkérünk áttekintésre.

3. Családi kórtörténet: Tájékozódjon a családjában előfordult szemészeti problémákról (pl. zöldhályog, szürkehályog, daganat stb.).

4. Akut problémák esetén: Jegyezze meg mikor jelentek meg a tünetei, melyik szemen, milyen hirtelen, hogyan változnak azok és minden olyan körülményt, ami a betegségével összefüggésben lehet.

---

Egyéb hasznos tanácsok:

– Kérdéseinek feljegyzése: Amennyiben több kérdése van, érdemes azokat röviden felírni, hogy könnyen átnézhesse és gyorsan feltehesse azokat, ha a tájékoztatás során nem kapott rá választ.

– Saját szemüveg és kontaktlencse: A szemvizsgálatra lehetőleg ne kontaktlencsében érkezzen, kivéve, ha orvosa így kérte vagy vele azt megbeszélte. Lágy kontaktlencsét legalább 3 nappal, kemény kontaktlencsét legalább 2 héttel a vizsgálat előtt javasolt kiszedni. Ellenkező esetben új szemüveget vagy kontaktlencsét nem lehet felírni.

– Igazolások kiállítása, szemüveg felírás: Ne felejtse el jelezni a vizsgálat legelején, ha valamilyen igazolásra van szüksége (pl. jogosítvány, munka alkalmasság stb.) vagy ha szemüveget szeretne felíratni. Ezekben az esetekben olyan kiegészítő vizsgálatokra lesz szükség, melyet csakis pupillatágítás előtt lehet elvégezni. Amennyiben az ambuláns lapon szereplő vélemény nem elégséges, kérjük hozzá magával a kitöltendő formanyomtatványt.

Mennyi ideig tart az általános szemvizsgálat?

Általában 30-45 perc a pupillatágítás nélküli és 60-90 perc a pupillatágításban történő általános szemvizsgálat, melyből a konkrét orvosi vizsgálat általában öt-tíz percet vesz igénybe. A fennmaradó időt a panaszok és a tünetek feljegyzése, a kiegészítő vizsgálatok elvégzése és dokumentálása, valamint a felállított diagnózis és a kezelési terv elmagyarázása tölti ki. A pupillatágító cseppnek kb 30 percre van szükséges, hogy hatását kifejtse. Amennyiben kiegészítő vizsgálatokra van szükség, azokat aznap is el tudjuk végezni, ezek legfeljebb további 1 órát vehetnek igénybe és egyenként általában 5-10 percig tartanak.