OCT vizsgálat

a korai diagnózis érdekében

Az OCT vizsgálat (Optikai Koherencia Tomográfia) a modern szemészet egyik legforradalmibb és legfontosabb diagnosztikai eszköze. Ezzel az eljárással fájdalommentesen és sugárterhelés nélkül kaphatunk egy rendkívül részletes, keresztmetszeti képet az ideghártya (retina) és a látóidegfő (nervus opticus) rétegeiről. Az ideghártya központi részének felvételeit makula OCT-nek (macula OCT), a látóideg felvételeket pedig papilla OCT-nek nevezzük. Segítségével olyan súlyos szembetegségek is felismerhetők már a tünetmentes, korai szakaszban, amelyek másképpen rejtve maradnának.

Tartalomjegyzék

Mi pontosan az OCT vizsgálat és mit érdemes tudni róla?

Az OCT vizsgálat egy fényhullámokkal működő, non-invazív képalkotó eljárás, mely során a teljesen ártalmatlan, alacsony energiájú lézerfény segítségével a szem szöveteiről részletes képet kapunk. Elsődleges a szemfenéki betegségek vizsgálatára használjuk, de bizonyos mértékben a szem egyéb részein is alkalmazható.

  • Fájdalommentes: Érzéstelenítést nem igányel, fájdalmatlan eljárás.
  • Sugárterhelés nélküli: Teljesen biztonságos, bármennyiszer ismételhető, nem használ röntgen sugarakat.
  • Sejtszintű felbontás: A korszerűbb készülékekkel a retina tíz rétege jól elkülöníthető, ami lehetővé teszi az apró, mikroszkopikus elváltozások azonosítását.
  • 3D képalkotás: A készülék másodpercenként több tízezer felvételt készít, amelyeket a számítógépháromdimenziós képpé is át tudja alakítani.
  • Precíz mérés: A részletgazdag felvételeknek köszönhetően a mikrométer nagyságú eltérésék időben azonosíthatóak.
  • Gyorsaság: Az ülő pozicióban történő vizsgálat mindössze néhány percet vesz.
OCT vizsgálati készülék

Mikor és mire használjuk az OCT vizsgálatot?

Egy modern rendelőben a rutin szemészeti vizsgálat részét képezi, mivel több esetben is hasznos kiegészítő vizsgálat.

  • Non-invazív rutin vizsgálat: gyors, akárhányszor ismételhető, mellékhatás nélküli vizsgálat.
  • Korai diagnózis: a készülék segítségével a szemfenéki betegségek olyan korai stádiumban is felismerhetőek, amikor még lehet nem okoznak tüneteket vagy azok nem tipikusak. Ezáltal a diagnózisra még azelőtt sor kerül mielőtt az elváltozások nagyfokú, maradandó vagy súlyos károsodást okoznának az ideghártyán.
  • Követéses vizsgálatok: A kórkép lefolyásának pontos követésére nagyon megbízhatóan használható. Ezenkívülaz ideghártya vagy látóidegfő állapotát olyan betegségek vagy kezelések előtt is szükséges részletesen felmérni, amelyek ismerten okozhatnak vagy vezethetnek ideghártya károsodáshoz.
  • Kezelések hatásosságának követése: ideghártya vagy látóideg betegségeinek kezelése során precíz és megbízható eljárás a hatásosság felmérésére, az állapotváltozás dokumentálására.

Hogyan zajlik az OCT vizsgálat?

A páciensek gyakran kérdezik, milyen előkészületek szükségesek a felvételek elkészítéséhez. A folyamat rendkívül egyszerű és kényelmes.

Az OCT vizsgálat lépései

A páciens kényelmesen helyet foglal a készülék előtt, megtámasztja az állát és a fejét. Megkérjük, hogy a vizsgálat alatt végig a készülékben látható fénypontra nézzen, ha annak helyzete változik, kövesse azt.

A készüléken elvégezzük a szükséges beállításokat és elindítjuk a felvételt. A készülék egy villogó fénysugarat bocsájt ki, melynek segítségével a szemfenék rétegeiről részletes felvételt készül.

Az egyik szem felvételeinek végeztével a vizsgáló fejet a másik szemre irányítjuk és azon is elvégezzük a vizsgálatot.

A vizsgálat során készült felvételek azonnal láthatóak, melyeket a szakorvos alaposan átvizsgál, kiértékeli azokat és a klinikai képpel összevetve a látottakat felállítja a diagnózist.

Szükséges pupillatágítás az OCT-hez?

Bár a modern OCT vizsgálatok sok esetben pupillatágítás nélkül is kiváló képet adnak, a felvételek minőségének javítása érdekében bizonyos esetekben – különösen nagyon szűk pupilla vagy előrehaladottabb szürkehályog esetén – pupillatágító szemcsepp alkalmazása javasolt. A cseppek hatására a látás átmenetileg homályossá válik, és fényérzékenység tapasztalható, ami néhány óra alatt teljesen elmúlik. Fontos tudni, hogy pupillatágítás esetén a vezetés tilos!

Milyen szembetegségekben fontos az OCT vizsgálat?

Az OCT vizsgálat nélkülözhetetlen szerepet játszik számos súlyos szembetegség korai diagnózisában és nyomon követésében. Az ideghártya és a látóidegfő számos betegségeiben kritikus információt szolgáltat, a leggyakoribb eltéréseket az alábbiakban összegezzük:

Glaukóma (zöldhályog)

Kimutatja a látóideg rostjainak elvékonyodását, károsodását még a látásromlás előtt. A legfontosabb korai diagnosztikai eszköz. A látótér vizsgálat mellett a papilla OCT fontos a beállított glaukómás kezelés hatákonyságának, azaz a betegség romlásának felmérésében.

Időskori makuladegeneráció (AMD)

Kimutatja az ideghártyán levő finom elváltozásokat, lerakódásokat vagy az érbenövések által okozott eltéréseket. A makula OCT segítségével elkülöníthető a száraz és nedves forma, ami a kezelés szempontjából kritikus. Mérhetővé válik a makula vizenyőjének (makula ödéma) változásai is, ami a kezelés hatékonyságának felmérésére szolgál.

Diabéteszes retinopátia

A makula OCT-vel részletes pontos képet kapunk az éleslátás helyének vizenyőjéről (makula ödéma) már nagyon korai stádiumban. Lézerkezelés vagy injekciós terápia időzítésére, követésére és a kezelés hatékonyságának felmérésére elengedhetetlen diagnosztikai eszköz.

Makula ödéma

A retina központi részének vizenyője diabétesz következtében, gyulladás vagy keringészavar miatt, de szürkehályog műtét után is kialakulhat többek között. Ezekben az esetekben a makula OCT segít a makula ödéma diagnózisának és súlyossági fokának felállításában, a kezelési terv meghatározásában, valamint az utánkövetésben.

Epiretinális membrán

A sárgafolt (makula) helyén különböző okokból adódóan kialakulhat egy vékony hártya, mely az ideghártyát húzhatja és ezáltal torzíthatja a látást. Az epiretinális membrán műtéti eseteinek elbírálásában fontos szerepet játszik a makula OCT felvétele.

CSCR betegség

A makula ödémával ellentétben CSCR-ben a folyadékgyülem nem a retina rétegeiben, hanem a 9. és 10. réteg között, ún. szubretinálisan helyezkedik el. A makula OCT felvétel segít elkülöníteni a kórképet más, vizenyővel járó esetektől és fontos a mikropulzus lézerkezelés precíz kezelési tervének felállításában, valamint a hatákonyság felmérésében.

Makula-lyuk, üvegtesti trakció

Az ideghártya éleslátás helyének egyéb eltérései esetén is kiemelt szerepe van a vizsgálatnak, mint például makula-lyuk vagy makulatáji üvegtesti tapadás vagy üvegtesti húzás esetén. Ilyen esetekben a makula OCT-vel pontosan felmérhetjük a retina aktuális szerkezetét és ezáltal tisztázni lehet a hirtelen látásromlás okát.

Általában mikor javasolt OCT vizsgálatot végezni?

A vizsgálatot nem csak látásproblémák esetén javasolt elvégezni. Szűrővizsgálat során, tünetmentes betegeknél is hasznos kiegészítő vizsgálat, különösen a magas kockázatú csoportokban.

  • Szűrővizsgálatként: 18-65 éves kor közöttieknek panasz hiányában 2 évente javasolt az OCT vizsgálat az elvégzése
  • 40 év feletti korban: Különböző szemfenéki kórképek korai diagnosztizálására, mint például a zöldhályog vagy az időskori makuladegeneráció (AMD) esetén, különösen ha a családban már előfordult hasonló betegség.
  • Cukorbetegség esetén: Évente legalább egyszer, a diabéteszes makula ödéma szűrésére.
  • Tünetek esetén: Hirtelen látásromlás, torz látás (pl. egyenes vonalak hullámosnak tűnnek), homályos folt észlelésekor a sárgafolt finom eltéréseinek vizsgálatára.
  • Kontroll vizsgálat során: Szemészeti betegségek, szemészeti műtétek, szemészeti lézerkezelések vagy intravitreális injekciós kezelések után a betegség lefolyásának követésére és a terápia hatékonyságának mérésére.

Összegzés az OCT vizsgálatról

A precíz diagnózis érdekében gyakran OCT vizsgálatra is szükség van, mely ma már elengedhetetlen a modern, felelős szemészeti ellátásban. A képalkotásnak köszönhetően a szemorvos pontosan számszerűsítheti a retina rétegeinek vastagságát, segítve a legkorábbi elváltozások felismerését.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) az OCT vizsgálatról

Nem, teljesen fájdalommentes és érintésmentes az eljárás.

Az OCT vizsgálat általában 5 percet vesz igénybe. Ezt követően orvosa átnézi a felvételeket és összeveti az eredményt a szemészeti vizsgálat egyéb elemeivel.

Az OCT vizsgálat pupillatágítás nélkül is elvégezhető, de bizonyos esetekben tágítással jobb minőségű felvételeket lehet nyerni.

Nem, az OCT vizsgálat csak felvételeket készít az éleslátás helyéről, a kapott képeket magasan képzett szemész szakorvos kell kiértékelje. Korlátozottan az általános szemész is tudja értékelni a felvételeket.

Egy darab nyomtatott felvétel alapján nem szabad diagnózist felállítani, mivel ez csak egy vékony szeletét mutatja a szemfenéknek. A nyomtatott kép csupán a betegség nagyságrendi dokumentálására szolgál, nem a diagnózis felállítására. Az OCT felvételt a réslámpás szemfenéki vizsgálato eredményével együtt kell értékelni a kórkép helyes megállapítására.

Durván igen, de részleteiben és teljes mértékben nem.A korlátot egyrészt az adja, hogy csupán egy felvétel az amit ilyenkor összehasonlítunk, másrészt a készülékeknek kicsit eltérő a normál tartománya, ezért a finom változások megítélését kizárólag ugyanazon típusú készülékkel lehet felmérni.

Nincs. Mivel fényhullámokkal működik és nincs sugárterhelés, korlátlanul ismételhető, semmilyen negatív mellékhatással nem jár. A mérés után néhány másodpercig rosszabb lehet a látás és káprázás is előfordulhat.

Nem igényel speciális előkészületet. Mivel szükség lehet pupillatágításra is, érdemes kísérővel érkezni vagy tömegközlekedést választani, mert a vezetés ideiglenesen ellenjavallt.

ℹ️ Ha Önnek is fontos a látása és ismert szembetegsége van vagy ha a fent említett kockázati csoportokba tartozik, kérjen időpontot rendelőnkbe egy OCT vizsgálattal egybekötött teljes körű szemészeti vizsgálatra!

Időpontot foglalok